Keresés

​Iskolánk nevelő- oktató munkájának a vezérlő elve a diákok feltétel nélküli szeretete és tisztelete. Célunk olyan szakmai értékek közvetítése, melyek segítségével a nálunk végzett diákok egyenlő eséllyel illeszkedhetnek be a munka világába, s mellyel hozzájárulhatunk a jövőbeli személyes boldogulásukhoz. Kötelességünknek érezzük diákjaink számára biztosítani a szakmai és kulcskompetencián alapuló modern szaktudást, mely alapján biztos megélhetést tudnak teremteni maguknak és családjuknak.​ Mindehhez igyekszünk inspiráló, tanulóbarát környezetet kialakítani, ahol mindenki jól érezheti magát. Számunkra fontos, hogy jó hangulatban és korszerű körülmények között végezzük munkánkat. Tanka Ágnes igazgató

Iskolánk rövid története 1950. április 6-án a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, a salgótarjáni Általános Gimnázium épületében, az 1950/51-es tanévre ipari gimnázium létesítését határozta el általános gépész tagozattal, három elsõ osztállyal, 135 tanulóval. 1951. június 16-án az iskola önállósult a gimnáziumtól. Ekkor az igazgató mellett 6 tagú tanári kar és óraadók segítségével folyt az oktatás az Általános Gépészeti Technikumban. A fejlõdõ ipar, a felsõoktatás igényelte, várta a végzõsöket, akik gyorsan komoly pozícióba kerültek, s megállták helyüket közép- és magasabb vezetõként. Nógrád megyei beiskolázás mellett az intézmény 30-35%-ban nyújtott tanulási lehetõséget a környezõ megyék diákjai számára. 1954-ben költözött az iskola jelenlegi épületébe, majd egy év múlva felvette a Stromfeld Aurél nevet. 1955-56-ban az iskola átvette a megszûnõ kisvárdai, majd a nagykanizsai technikum egy-egy osztályát. A bontakozó, korszerû technikához szükségessé válik a technikát üzemeltetni tudó, korszerû ismeretekkel rendelkezõ szakmunkás és mûszaki “középkáder” utánpótlás. 1960-ra a Stromfeld Aurél Általános Gépipari Technikum a megye egyik legkorszerûbb, legjobban felszerelt iskolája lett. Ekkorra már a tanulói létszám 430 ra nõtt, évfolyamonként négy-négy osztállyal. A város és a régió továbbra is várta, igényelte, foglalkoztatta a végzõsöket. 1969-tõl gépészeti- és gépgyártástechnológiai szakközépiskolává alakultunk át. 1979-tõl szakmunkásképzési célú szakközépiskolává alakították át, gépszerelõ és karbantartó, esztergályos és szerszámkészítõ szakmában, akik még nem kaptak számítástechnikai és más korszerû pl.: NC, 1982-ben az intézmény a szakmunkás osztályok mellett újra indíthatott középfokú szakmai képzési célú gép-és készülékszerkesztõ osztályt. 1985-tõl gépszerelõ és karbantartó, gép- és készülékszerkesztõ valamint gépgyártástechnológiai szakon újra technikusi osztályok indulhattak. 1990-ben nagy változást hozott az informatika oktatási jelentõségének elismerése, beindult a gépgyártástechnológia – számítástechnika szak. 1994-ben egy osztállyal a közös alapozású 2+2-es képzésre építve a rendõrség támogatását megnyerve, elõször indítottunk közbiztonsági fakultációjú osztályt, nyitva ezzel a “beiskolázási ollót”. 1994-tõl csatlakoztunk a Világbank által támogatott új típusú szakképzéshez, gépészeti és informatikai szakmacsoportban. 1995-ben iskolánk megállapodást kötött a PHARE-programhoz való kapcsolódásról. 1996-ban Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata a Kós Károly Építõipari Szakközépiskolát szerkezetileg a Stromfeld Aurél Mûszaki Középiskolához csatolta. Az iskola új neve Stromfeld Aurél Gépipari és Építõipari Szakközépiskola lett 1997. júliusától. 2005 szeptemberétõl került iskolánk megnevezésébe az “Informatikai” jelzõ, mivel már évek óta fontos szerepet tölt be képzési rendszerünkben. 2008. szeptemberétől a törvényi változások, illetve a munkaerő-piaci igények miatt bevezetésre került a kompetencia alapú, moduláris rendszerű szakképzés. A 2013-14-es tanévtől áttérünk felmenő rendszerben az ágazati beiskolázásra és a hozzá kapcsolódó 9-12. évfolyamon folytatott szakképzésre. Diákjaink a szakmai érettségi vizsgával a munkaerőpiacon használható, a foglalkoztatottság növelését is jelentő szakképesítést szerezhetnek. Ha még egy évig az intézményünkben maradnak, akkor az ágazathoz tartozó újabb végzettséget szerezhetnek a komplex szakmai vizsga letételével. Emellett feladatunk a felsőoktatásba bejutásra felkészítés is. A 2015-16-os tanév újabb változás és kihívás elé állította a Stromfeld közösségét. A szakképzés országos átszervezésével a Szakképzési Centrumok létrehozásával a Salgótarjáni Szakképzési Centrum tagintézménye lettünk. Iskolánk neve: Salgótarjáni Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskolája lett. 2016. szeptember 1-jétől az intézmény neve: Salgótarjáni Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája névre változott. A 2016/2017-es tanévtől a 4+1 éves szakgimnáziumi képzés elindításával továbbra is három ágazatban, a gépészet, az informatika és az építőipar területén képeztünk szakembereket. A gépészet területén a gépgyártástechnológiai technikus szak mellett a mechatronikai technikusi képzést is indítottuk két tanévben. A kifutó informatikai rendszergazda képzésünk mellett elindítottuk az informatikai rendszerüzemeltető szakot, a CAD-CAM informatikus képzésünket pedig nyelvi előkészítő évfolyammal bővítve szerveztük. A magasépítő technikus képzésünket változatlanul folytatjuk, hiszen erre is komoly igény mutatkozik a munkaerőpiac területén, mind helyi, mind országos szinten. Mindeközben a 2016/2017-es tanévtől megindult az iskolai felnőttoktatás is, amely az iskolarendszerű szakképzés területén igyekezett esti rendszerű képzésekkel a felnőtt korosztály képzési igényeinek megfelelni elsősorban az iskola profiljába is illeszkedő egy ill. két éves OKJ-s képzésekkel, mint az informatikai rendszerüzemeltető, a gépi forgácsoló, CNC gépkezelő, vagy a Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. és II. képzések. A 2017/2018-as tanévben képzési szerkezetünk kibővült a gépészeti ágazatban gépi forgácsoló szakma 3+2 éves szakközépiskolai képzésével, mely szintén a régiós munkaerőpiac jelentős igényeit igyekszik kielégíteni. Az itt végzettek további két év alatt érettségit, vagy CNC gépkezelői képzettséget szerezhettek. 2018 szeptemberétől az iskola neve Salgótarjáni Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. Természetesen a hosszabb-rövidebb tartamú, különböző szintű felnőttképzések szervezése, lebonyolítása is része a tevékenységünknek. A 2019-es év komoly változásokat hozott, hiszen a változó gazdasági és munkaerőpiaci igényeknek megfelelően a szakképzésben is jelentős változások mentek végbe – Szakképzés 4.0. Ennek megfelelően iskolánk képzési palettája is megváltozott a 2020/2021-es tanévtől. A kifutó OKJ-s szakgimnáziumi, szakközépiskolai képzéseket fokozatosan felváltja a technikumi és szakképző iskolai keretek között folyó öt, illetve 3 éves oktatás, új szakmákkal, megújult tartalmakkal és képzési formákkal. Ennek megfelelően ettől a tanévtől a gépészet, az informatika és az építészet ágazatokban indított öt éves technikumi képzéseink: a gépésztechnikus, az informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikus és a szoftverfejlesztő és –tesztelő technikus, valamint a magasépítő technikus. A három éves szakképző iskolai képzésünk: a gépi- és CNC forgácsoló. Esti munkarendben a felnőtt érdeklődőknek lehetőségük van a két éves gépgyártás-technológiai technikus, Informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikus, a gépi- és CNC forgácsoló, valamint a CNC gépkezelő képzésekre is jelentkezni. A változásoknak is megfelelve, az iskolánk neve is átalakult, 2020. júliusától, Nógrád Megyei Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Technikum lett a nevünk.

Tarts velünk! Alakítsuk együtt a jövődet! A Táncsicsban piacképes, elhelyezkedési vagy továbbtanulási lehetőséget biztosító ösztöndíjas szakmákat tanulhatsz. Szakmai gyakorlatodat töltheted az Erasmus + keretében külföldön is. Támogatjuk tehetségedet, versenyeztetünk, de segítünk akkor is, ha lemaradsz. Tartalmas és hangulatos diákélet vár Rád. Várjuk a szakmát tanulni vagy váltani kívánó felnőtteket is. Juhászné Janik Beatrix igazgató

1950-ben létrejött az MTH, ezzel a kereskedelmi szakmunkásképzés megszűnt. Ennek a képzésnek hiányát tapasztalva a Belkereskedelmi Minisztérium 1954-es rendelete alapján elindult a kereskedelmi szakmunkásképzés szervezése az országban. A Belkereskedelmi Minisztérium képviselői megkeresték a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályát azzal a céllal, hogy Nógrád megyében is megkezdődjön ez a szakképzés. Az első tárgyalásokat Dr. Ravasz Dezsővel kezdték, de később a konkrét, iskolaszervező feladatokat Ozsvárt Saroltára (Keresztényi Istvánné) bízták. Ez az iskola, úgy, mint a többi kereskedői iskola szinte a nulláról indult. 1954. szeptember 1-jén a salgótarjáni Kereskedő Tanulóiskola a Közgazdasági Középiskola épületében (Bem út) albérlőként kezdte el munkáját. Három osztályt indítottak: élelmiszer osztályt, ipari osztályt, vendéglátós osztályt. A tanítás a délutáni órákra esett, mivel délelőtt a Közgazdasági Középiskola tanított. Az egész tantestület óraadókból állt. A közismereti és szakmai elméleti tantárgyakat a Közgazdasági Középiskola legjobb tanárai vállalták, feladatukat lelkiismeretesen, nagy hivatástudattal végezték. A gyakorlati órák ellátására az igazgatónő boltvezetőket, helyetteseket, tapasztalt szakembereket kért fel. Az elméleti oktatás a hét 2 napján történt, és minden második héten osztályfőnöki órákat is tartottak. A nevelési kérdések megvitatását legalább olyan fontosnak tartották, mint az elméleti-szakmai ismeretek átadását. Az igazgató – Keresztényi Istvánné – nagy teherbírását, hivatástudatát és munkaszeretetét igazolta az a tény is, hogy szaktanárként a Közgazdasági Középiskolában volt főállásban, emellett a középiskola levelező tagozatát is irányította és a kereskedő iskola igazgatói feladatait is ellátta. Rengeteg elméleti és gyakorlati órát látogatott, elsősorban a gyakorlati oktatóknak volt szükségük pedagógiai-módszertani segítségre. Az iskola irányításához egy 5-6 oldalas kis sárga füzetet megkapott a minisztériumtól, természetesen munkájához figyelembe vette a középiskolai rendtartást is. Véleménye szerint ez volt a “legolcsóbb” iskola a megyében, hiszen utólagos elszámolással ellátmányt kaptak a minisztériumtól – 100-200 Ft-ot -, mely krétára, papírra kellett. Az óraadók bérét a minisztérium küldte. A Megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya rendszeresen látogatta az iskolát, hetenkénti munkakapcsolatban álltak. Nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki a vállalatokkal – a Nógrád Megyei Élelmiszer kiskereskedelmi Vállalattal, a szövetkezetekkel, a Vendéglátó Vállalattal. A tanulókat vállalati keretigény alapján vették fel és felvételi vizsgát is tartottak. Magyarból, matematikából és az ún. elbeszélgetésből állt ez a vizsga. A felvett tanulókat a szakmunkásvizsga után elhelyezték, tehát mindenkinek biztosították a munkahelyet. Később a saját keretein túl is biztosították a gyakorlati munkahelyeket azon tanulóknak, akik létszámon felül voltak. A társadalmi igény alapján egyre növekedett a tanulói létszám. 1959. június 24-i év végi osztályozó értekezlet jegyzőkönyve alapján a következő szakmák szerepeltek az iskola képzésében: élelmiszer, ruházati, közétkeztetés, vasedény, vasműszaki, háztartási, sport-játék, hentes. Már a kezdet kezdetén is volt olyan lehetőség, hogy érettségizett fiatalok is szakmát szerezhettek ebben az iskolában. A felszolgáló szakma volt a legkeresettebb körükben. Az első szakmunkásvizsgán a minisztérium dicséretben részesítette a tanulókat. Érdekes, hogy a kereskedők gyakorlati vizsgáját Nagybátonyban tartották, mert ott voltak a legújabb üzletek, a vendéglátósok gyakorlati vizsgáját pedig a salgótarjáni Nemzeti Étteremben rendezték meg. A vállalatok minden évben “ingyenes” üdültetésben részesítették tanulóikat, s a kísérő tanárokat. Így indult tehát a mi iskolánk kezdeti, történelmi 5 éve. Keresztényi Istvánné igazgató erre az időszakra nagy-nagy szeretettel, sok szép emlékkel gondol vissza. Megköszönjük tevékeny, “úttörő”-munkáját, hiszen az alapok lerakása sem volt könnyű, s alapok nélkül nincs építmény. Őt is segítették tanár kollégái, azok a kereskedők és vendéglátósok, akik szakmaszeretetüket, szakmai ismereteiket szívesen átadták a fiataloknak.

skolánk névadója BORBÉLY LAJOS, aki 1843. december 1-jén született a Torontál vármegyei Csókán. 1870-től a századfordulóig Salgótarjánban élt és tevékenykedett. A Rimamurány – Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság műszaki vezérigazgatójaként nagy szerepe volt városunk gazdasági és kulturális életének felvirágoztatásában. Sportpályákat, kultúrházakat, műkedvelő egyesületeket, zenekarokat, dalköröket támogatott és hozott létre. Szorgalmazta iskolánk jogelődjének az iparostanonc iskolának a megnyitását, amely 1889-ben meg is valósult. Abban az időben elsősorban a fejlődésnek indult helyi ipart látta el szakképzett munkaerővel. Ez a tanoncképző iskola folyamatosan működött a századfordulót követően, a két háború közötti időszak alatt, majd azt követően a negyvenes évek végéig. A háború okozta veszteségek helyreállítása és a tőlünk nyugatabbra elhelyezkedő országok fejlődése ösztönzőleg hatott a mi országunk, városunk iparának a fejlődésére. Ennek következményeként a tanoncképzőt továbbfejlesztve létrehozták a 211.sz. MTH-t (211.sz. Munkaerő Tartalékok Hivatala), mely mai intézményünk jogelődjének tekinthető. 1976-ban került átadásra az újonnan épített komplexuma város déli részén, az akkori Munkaügyi Minisztérium anyagi támogatásával. Ez a változás névváltozással is járt, így lett iskolánk a 211. számú (ISZI) Ipari Szakmunkásképző Intézet. 1993-tól rövid ideig Borbély Lajos Műszaki Középiskola, majd 1995-től minisztériumi rendelkezés alapján lett az iskolánk Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium.Nógrád Megye Önkormányzatának határozata 2007. július 1-jével jogutóddal megszüntette a bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a salgótarjáni Lorántffy Zsuzsanna Kollégium önállóságát, és ezen intézményeket a salgótarjáni Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumba (székhelyintézmény) integrálta tagintézményekként. 2011. június 1-jétől a MIK, 2013. április1-től a KLIK vette át az intézményfenntartói feladatokat.2015 év júliusától újabb fenntartóváltást élt meg iskolánk, és az újonnan létrejött Salgótarjáni Szakképzési Centrum tagintézményeként működött tovább,Salgótarjáni SZC Borbély Lajos Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma néven. A szakképzési rendszer átalakítása után a 2016-17-es tanévtől a Salgótarjáni Szakképzési Centrum Borbély Lajos Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma néven folytattuk munkánkat. Az intézmény a 2020/21-es tanévtől Nógrád Megyei Szakképzési Centrum Borbély Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium néven működik. A kollégiumunk LORÁNTFFY ZSUZSANNA (1600-1660) szellemiségét követve dolgozik, aki I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, mecénás, iskolaalapító volt. Felvirágoztatta a sárospataki iskolát, kollégiumot, de a diákok anyagi ellátottságáról is gondoskodott; kollégiumokat, ösztöndíjakat, alapítványokat létesített a diákok számára. A kollégium falai között elmélyült, komoly munka, lelkiismeretes tanulás folyt - folyik, ennek feltételeit biztosította a kollégium szabályzata, mely alapján a tanulás mellett színes, változatos, gazdag diákélet is szerveződött.1948/49-es tanév második felétől húsz férőhelyes leánykollégiumként jött létre a mai kollégium elődje a háború előtti honvédségi laktanya együttes földszinti tiszti étkezdéjében. A következő tanévtől birtokba vehették az egész épületrészt, általános és közgazdasági gimnáziumi leánykollégium elnevezéssel. 1950-ben előbb 50, később 122 férőhelyre bővültek. A fejlesztésekkel összefüggésben a város más helyein lévő épületeket is igénybe vettek kollégiumi célokra. Az újabb névváltozás 1956 novembere, amikor Kossuth Zsuzsanna Középiskolás Leány Diákotthon lesz a neve, és egyúttal a Bartók Béla útra költözik rövid időre, hogy néhány hónap múlva már a Felszabadulás úton kapjon helyet: 1961-től Furák Teréz Leánykollégium a neve. 1977-ben költözött jelenlegi helyére, a Kissomlyó út 2. szám alá, a hármas épületegység egy szárnyát elfoglalva. A rendszerváltást követően, 1992-ben vette fel Lorántffy Zsuzsanna nevét, és 1999/2000-es tanévtől vált vegyes, fiúk, lányok elhelyezését biztosító kollégiummá. Intézményünk 2015. július 1-jével újabb átszervezésen esett át, ettől a dátumtól a NGM, ill. az NSZFH –hoz, közvetlenül pedig a Salgótarjáni Szakképzési Centrum irányítása alá kerültünk. A volt Lorántffy Zsuzsanna Kollégium önállósága megszűnt, és teljesen beintegrálódott a Salgótarjáni Szakképzési Centrum Borbély Lajos Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma intézményébe. A kollégium tagjai bentlakók, felvehető maximális tanulólétszám 210 fő. 2020. 07. 01-jétől a nevünk : Nógrád Megyei Szakképzési Centrum Borbély Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium.

Iskolánk jogelődje 1951. szeptember 1-jén kezdte meg működését, mint Állami Tanító és Tanítónőképző. Két osztállyal indult meg a tanítóképzés, 45 leány és 43 fiú tanulóval. 1957. szeptember 1-től kettős neve lett: Állami Tanítóképző és Leánygimnázium, mivel folyamatban volt a tanítóképzés felsőfokú szervezése. A tanítóképző fennállása alatt 189 pedagógust indított el a tanítói pályán. Legtöbbjük ma is Nógrád megyében végez oktató-nevelő munkát tanítóként, tanárként, többen igazgatói beosztásban. Ez a korosztály jól szolgálja ma is a nógrádi művelődés ügyét, és öregbíti jogelőd iskolánk jó hírét. Az iskola hivatalos neve az 1960/61-es tanévtől II. sz. Állami Általános Gimnázium, és 1961. november 22-én felvette a Szántó Kovács János Gimnázium nevet. Szántó Kovács János – bár egyáltalán nem kötődött sem Nógrád megyéhez, sem a gimnáziumi képzéshez – küzdelmes élete s hitvallása („Egy fát akarok ültetni, mely a jövőnek hajtja gyümölcsét”) példa lehetett minden pedagógus számára. Az 1962/63-as tanévben már 12 osztály működött 459 tanulóval. Ez a létszám az iskola befogadóképességének felső határát jelentette. Közben egyre jobban nőtt az iskola hírneve. Az első érettségi vizsgák és egyetemi felvételek azt igazolták, hogy a 13–15 fős nevelőtestület és a közel félezer diák megtalálta a közös nyelvet, bizonyítva az intézmény életképességét. Az 1967/68-as tanévet követő 2 évben már csak 1-1 gimnáziumi osztály indult, mellette két egészségügyi szakközépiskolai osztály. Az iskola neve ismét változott: Szántó Kovács János Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola. A vegyes profilú időszak 3 évig tartott. Az utolsó gimnáziumi érettségi 1971 júniusában volt. 1984-ben újra megindult a gimnáziumi oktatás, az óvónői osztály helyére gimnáziumi beiskolázás történt. Az intézmény neve: Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskola lett. Az iskola 1994. március 15-én felvette a Nobel-díjas tudós nevét, Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola lett. Valójában ezeket a változásokat valamilyen társadalmi, oktatáspolitikai igények hívták életre. Az iskola történetének rövid összefoglalása jól bizonyítja, hogy ezekre a mindig módosuló elvárásokra az intézmény aktívan és pozitívan reagált. Nemcsak követni volt képes az utasításokat, hanem teljes mértékben kihasználta a megújulások összes lehetőségét, aminek eredménye az iskola állandó fejlődése lett.

002 “A” NMSZC Mikszáth Kálmán Technikum és Szakképző Iskola Telefon: 35 – 501 190 2660 Balassagyarmat, Hétvezér út 26 005 NMSZC Mikszáth Kálmán Technikum és Szakképző Iskola Nógrádsápi Telephelye 2685 Nógrádsáp, Hunyadi út 2 006 “B” NMSZC Mikszáth Kálmán Technikum és Szakképző Iskola József Attila Út 3. Alatti TelephelyeTelefon: 35 – 301 347 2660 Balassagyarmat, József Attila út 3 007 “C” NMSZC Mikszáth Kálmán Technikum és Szakképző Iskola Civitas Fortissima Téri TelephelyeTelefon: 35 – 300 963 2660 Balassagyarmat, Civitas Fortissima tér 2 011 NMSZC Mikszáth Kálmán Technikum és Szakképző Iskola Rétsági Telephelye 2651 Rétság, Rákóczi út 32